1922. augusztus 3-án született Budapesten. Folytatva a családi hagyományt, a református lelkipásztori pályát választotta. Kajászó gyülekezete egyhangúlag támogatta, beiktatására 1952-ben került sor, és 2003 októberéig szolgálta a falut.

Édesapja nyomdokaiban járva, szenvedélyesen kutatta Kajászó múltját, gyűjtötte a faluból származó régészeti és néprajzi leleteket. A gyűjtemény néhány jelentős darabja a székesfehérvári Szent István Múzeumba került. Családjának jegyzeteiből, levéltári kutatásainak eredményeiből könyveket írt a falu múltjáról, életéről. A településért végzett áldásos munkájáért 2000-ben, felesége Czanik Béláné – Baditz Sarolta 2003-ban díszpolgári címet kapott.